Szabványok: akusztika | Hangszigetelés vagy zajcsökkentés?

CLEARTEX BLOG 01/2016 2016. 01.28. | SZERZŐ: TEX CLEAR | HOSSZ: KB.5 PERC

Az akusztika, mint burkolatokhoz köthető tulajdonság illetve fogalom létezik a magyar piacon is, de vajmi kevés helyen foglalkoznak vele. "Akusztika? Ez nem zene terem lesz, kérem..." Apropó zene. Én igen nehezen tértem át CD minőségről MP3-ra, de van olyan ismerősom, akinek fizikai fájdalommal jár meghallgatni egy YouTube videót, mert hát "a dinamika, a felharmónikusok", meg még vagy 10 indok, hogy miért alkalmatlan egy digitálisan, adatvesztéssel tömörített zenei formátum analóg módon rögzített zene visszaadaására... És akkor még nem volt szó a zenecuccról és az egyik legfontosabbról: ahol hallgatjuk.

Egy igazi audiofil nem áll meg a formátumnál, lejátszónál, a hangfalaknál, kábeleknél, hanem a teret illetve környezetet is úgy alakítja, hogy akusztikailag a legoptimálisabb legyen. És akkor vissza is kanyarodhatunk a burkolatokhoz, amiknek vannak - igen különböző - akusztikai tulajdonságaik. Sokan most arra gondolhatnak, hogy ha "tojástartókat" rakunk a betonfalra, plafonra - mert a TV-ben valami hasonlót látott,- akkor biztos jól fog szólni a zene. De nem, az akusztika nem pontosan illetve nem csak erről szól.

Az akusztika - hasonlóan a fényhez - a hullámokról szól: a hangforrások által kibocsátott hangok terjedésének, a környezetünkben hallható visszaverődésének, illetve ezek kölcsönhatásának az együttese, amit az ember a fülével érzékel amikor beszélget, amikor zenét hallgat, amikor az utcán sétál, de amikor alszik vagy olvas, akkor is. Ebből adódóan a belterek akusztikája fontosabb szempont és a rendelkezésre álló lehetőségekkel könnyebben is formálható. Persze azért tudjuk, már az ókori görög is nagy figyelmet szenteltek a színházak akusztikájának optimalizálására, pedig ők csak kőből és ráadásul kültéren próbálkoztak. Az eredmény így is lenyűgöző volt, pedig nem voltak speciális eszközeik.

A jelenkorban az akusztika két legfontosabb ága intézményi épületek munka- és közösségi tereinek optimalizálására a hangszigetelés és a zajcsökkentés. A két terület más feladatot lát el, pedig sokan egynek hiszik. Ha például egy modern épület, csupasz betonból készült falai között, viszonylag nagy térben próbálunk beszélgetni akkor előfordulhat, hogy már pár méteres távolságból sem érthető teljesen a beszélgető partner. Ennek oka a belső és a kivülről érkező hangok, zajok elnyelésének hiánya, amik a rideg felületeken (oldalfalak, plafon és aljzat) mandinerként pattanak vissza és szennyezik a tér akusztikáját. Ez esetben hangelnyelő akusztikai elemekkel csökkenthető a zaj, konkrétan a hang kinetikus, azaz mozgási energiáját alakítjuk hőenergiává, amit abszorpciós, azaz hangelnyelési együtthatóval mutathatunk ki. Otthon faliszövetek, képek illetve bútorok alkalmazásával lehet mérsékelni a kongó zajt, míg nagyobb közösségi terekben rezonáns vagy porózus hangelnyelő burkolatokkal orvoslható a probléma. Az általános mennyezeti és fali megoldások mellett ipari területeken légcsatornák építésével lehet a káros zajokat visszafogni.

És van még egy sík, ami hatványozottan fontos: amin járunk. Az aljzati burkolat szintén visszaveri a hangokat, viszont a plafonnal és az oldalfalakkal ellentétben ez generálhatja is a zajt. Míg a falakon csak a pókember és egyéb mesebeli figurák mászkálnak, addig mindenki más a földön jár. A hidegburkolatok (kő, márvány, beton) illetve az olcsó parketták katasztrófiális akusztikai élményt biztosítanak bármilyen beltéri környezetben - főleg nagy kiterjedésben, bútorok és szőnyeg nélküli térben, míg a padlószőnyeg már önmagában is hatékony lehet. Tökéletes(re hajazó) megoldás akusztikai burkolatok fektetésével érhető el. A PVC illetve linóleum burkolatok speciális fajtája - nem meglepő módon - az akusztikai PVC és linóleum. A kérdés viszont, hogy akkor most ezek zajt csökkentenek vagy hangszigetelnek?

Nos, az akusztikus padlóburkolatok, mint a PVC alapvetően megfelelhetnek a hangelnyelő és hangszigetelő kritériumoknak is. A kérédés inkább, hogy milyen zajokat szűrnek, milyen térben alkalmazhatóak? A válasz nem meglepő: főként azt szűri vagy szigeteli, ami rajta keletkezik: ergó, a járás keltette zajokatnyeli el a legjobban. Így használata ideális nagyforgalmú közösségi terekben, ahol csökkenti a visszavert lépési zajok okozta hangzavart. Másik fontos alkalmazási lehetőség a szintek közti hangszigetlés: emeletes épületekben a járófelület alatti tereket is hangszigeteli a felülről közvetített zajoktól.

Ezen okból kifolyólag egy kicsit másként kell tekinteni az akusztikai padló burkolatokra, mert feladatuk eltér a klasszikus hangelnyelőktől és szigetelőktől. Ellenben nagyon fontos lehet bizonyos helyeken a lépszajcsökkentés vagy az adott szint feletti "történések", mint például a padlóra hulló tárgyak okozta zajok hangszigetelése. Semmi személyeskedés, de ezt meg kell osztanom: a felettünk lakó kislány esténként rendszerint "sportolni" szokott. Hogy pontosan mit csinál, azt homály fedi - nem kérdeztem, inkább felhangosítom a zenét / TV-t, - lehet pétanque-ot játszik, lehet súlyt lök, amihez egy cooper-rel melegít be. Na, náluk nincs akusztikus PVC, pedig most nem rég újították a lakást fel. Ha nem társaházi, de emeletes házban laknánk - nyilván nem a szomszédékkal - akkor saját, hasonlóan hangos gyermekeim lába alá garantáltan hangszigetelő padlóburkolat kerülne.

Ikonok, piktogrammok a termékleírásokon

Ha ezekkel a jelekkel találkozik a termékleíráson, akkor azok olyan burkolatokat, amik rendelkeznek valamelyik akusztikai hatással.

Hangelnyelés	Hangszigetelés

A hangelnyelés esetében százalékos értékben kifejezett abszorpciós, azaz hangelnyelési együttható kerül feltüntetésre, míg a hangszigetelés esetén dB-ben (decibel, két mennyiség arányának logaritmikus mértéke) kifejezett különbség kerül a leírásra a következő ikonokkal.

Hova érdemes akuszikai burkolatot fektetni - nem szentírás, de megfontolandó:

• 15dB:  iskola, óvoda, közületi és kereskedelmi terek, fitnesz termek, játszóházak
• 17dB:  kórház, váróterem, lakóépületek
• 19dB:  előadó termek, stúdiók, hangszigetelt szobák

Utóbbi esetben kiemelten fontos, hogy kielégítő hangelnyelő képessége is legyen az adott burkolatnak. Továbbá értelemszerűen érdemes minden szinten, minden szobában hangszigetelő burkolatokat lerakni, máskülönben az épületen belüli hangszigetelés hatásfoka alacsonyabb lesz. És még egy szabály: tulajdonképpen nincs szabály, hogy hova és mit fektetünk, ez egy lehetőség, hogy a design oltárán ne vérezzen el a beltér komfortja.

Konklúzió: Akit zavar a zaj, költözzön és dolgozzon hangszigetelt házban! Ha megteheti persze. Ha nem, akkor éljen úgy, mint a legtöbb ember a földön. Hangzavarban. Esetleg füldugóval.

Következő blogunk témája: Lábtörlő-marketing, avagy üzenetek a bejáratban